A balkáni halálmars osztrák–magyar hadifoglyai Szász István elveszett alkotásán
Nemzeti himnuszunkat láthatom megelevenedni, amint Margittai Gábor és Major Anita a semmiből visszavarázsolt történetét követem, szenvedve végigélem. A felháborodás kétségbeesésével.Tudom, mindez nemcsak velünk, magyarokkal történt meg a világ történelmében. Valahai professzorom, Borzsák István mutatta fel, hogy Kölcsey szörnyű képe Tacitus művétől ihletődött, mégpedig a római birodalom fénykorából, amikor Augustus császár három légióját a Teutoburgi-erdőben bekerítették a germánok, és a teljes római hadsereget agyonverték. De hát akkor még nem voltak genfi konvenciók. Csakhogy a Krisztus utáni 9. év kora szeptemberében lezajlott mészárlás egyetlen ütközet volt, és híre pánikba ejtette egész Rómát, mélabúba sodorta a diadalmas hatalma csúcspontján fényeskedő uralkodót, aki szinte őrülten kiáltozta öngyilkos hadvezére nevét: Varus, Varus, add vissza a légióimat! Váratlan csapás volt, de nem titkolták el, a legnagyobb történészek megírták (Tacitus is, Suetonius is), és meggondolkodtatták a császárt: ekkortól a Rajna–Duna vonalán vonta meg a birodalom határát. Varus légióinak csonthalmai pedig ott maradtak a Teutoburgi-erdőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése