 |
| Az elnöki delegáció az asinarai magyar kápolnánál 2016. május 17-én. Fotó: Major Anita |
 |
| A kápolna felszentelése 1916. május 17-én |
Száz esztendővel a pápai felszentelés – 1916. május 17-e – után magas rangú magyar és olasz küldöttség gyülekezett egy apró szardíniai kápolnánál. Áder János köztársasági elnök – akit útjára elkísért felesége, Herczegh Anita asszony és Simicskó István honvédelmi miniszter is – leleplezte azt az emlékkeresztet és -táblát, amelyet az első világháború alatt e kis szigeten hadifogságban raboskodott és elhunyt osztrák–magyar katonák tiszteletére emelt a magyar állam.
 |
| Az avatás előkészületei a kápolnánál. Fotó: Major Anita |
A nagy háború idején szerb fogságba esett, a Balkánon gyalogosan átterelt, éhezést, kegyetlen bántalmazást, fagyot, mocsarakat, tífuszjárványt átvészelt csontsovány embereket (a 80-85 ezerből már csak 23-24 ezren voltak életben) az olaszok szállították át Szardínia börtönszigetére, ahol újabb pokoli kínok vártak rájuk: vízhiány és kolera. Több ezer osztrák–magyar katona földi maradványait őrzi a paradicsomi szépségű nemzeti parkban található csontkápolna és a környező öblök. Értük imádkozott Bíró László katolikus tábori püspök, megáldva az emlékművet. Az államfő megkoszorúzta az osszáriumot, és az olasz táborőrök sírkertjében is tiszteletét tette.
 |
| Áder János leleplezi a magyar hadifoglyok emlékművét. Fotó: Major Anita |
 |
| Fotó: Major Anita |
A köztársasági elnök avatóbeszédében asinarai benyomását a doberdói katonasíroknál érzett megrendüléséhez hasonlította, amelyet itt is fokoz az idilli tájak és a sírok rejtette tragédiák között feszülő kontraszt. „Különleges atmoszférát sugárzó, igazi mediterrán táj, szikrázóan kék ég, türkiz színű, csillogó tenger. És fájdalmas emberi tragédiák.” Az itt nyomorultul elpusztult emberek nem gyönyörködhettek e sokféle szépségben. „Számukra itt lenni maga volt a pokol, ahogy az volt az idevezető út is, melynek során többen vesztek oda, mint az itteni járványokban” – emelte ki Áder János, hozzátéve, hogy Szamár-sziget titkát évtizedeken át csak a tömegsírok ismerték. „A lágerek évszázadának szörnyűségei között a XX. század mellékszereplőivé váltak az itteni áldozatok. Pedig az első világháborúban a négy év során naponta hatezer katona halt meg – mondta az elnök. – Itt, Asinara fogolytáborának emlékhelyén az emberi szenvedésre kell emlékeznünk.” Áder János beszéde végén nyomatékosította, hogy emlékeznünk kell a családok szenvedéseire, a holtig hordozott sebekre is, megadva a kései tiszteletet minden hősnek és áldozatnak. „És mondjunk köszönetet! Köszönetet azoknak, akik egykor segítettek a foglyoknak, és azoknak, akik ma sem hagyják elfelejteni az egykori szörnyűségeket! Azoknak, akik ápolják a katonatemetőket, az egykori tragédiák emlékhelyeit.”
 |
| Fotó: Major Anita |
„Felráz bennünket a feledésből ez az emlékmű” – fogalmazott Bíró László püspök. Korunkban, amikor vallási és kulturális identitásunk meggyöngült, különösen fontos a testvériség lelkületét ébresztgetni, az élet tiszteletére nevelni – hangsúlyozta.
 |
| Bíró László tábori püspök megáldja az emlékművet. Fotó: Major Anita |
Simicskó István honvédelmi miniszter a stintinói múzeumban rendezett hadifogoly-kiállításon a háború borzalmairól és a közös európai béke fontosságáról beszélt. Ahogy Domenico Rossi, az olasz védelmi minisztérium államtitkára is nyomatékosította a kápolnánál tartott koszorúzáskor: a fájdalomból tanulni kell. Dédapja a világháborúban a Monarchia seregében harcolt, ő pedig ma olasz védelmi államtitkár. Ez nem ellentmondás, hanem történelmi fejlődés, fogalmazott. Köszönetet mondott a szárdoknak két fő tulajdonságukért: Szardínia népe büszke és bőkezű. Amit az osztrák–magyar hadifoglyok is megtapasztalhattak. Az olasz kormány képviselője szerint Asinara szigete szentéllyé vált.
 |
| Simicskó István és Bíró László virágot helyez el az olasz táborőrök temetőjében. Fotó: Petrei Emese |
Sean Wheeler Porto Torres-i polgármester köszöntőjében elhangzott: Asinara többé nem szomorú helyszín, visszafizette adósságát, és a népek közötti testvériséget szimbolizálja eztán.
Stintino kikötőjében magyar zászlóval üdvözölték a küldöttséget a Szardínián élő magyarok képviselői, akik jelen voltak az asinarai megemlékezésen.
 |
Az elnöki pár a csontkamránál, több ezer osztrák-magyar katona végső nyughelyénél.
Fotó: Major Anita |
A magyar delegáció résztvevőjeként lapunk munkatársai, Margittai Gábor és Major Anita is Asinarára utaztak. A fogolysziget történetét feltáró kutatók többéves Szamár-sziget-projektjének (könyv kiadása, vándorkiállítás létrehozása, dokumentumfilm készítése) megkoronázása, hogy – a szigeten elsőként – emlékművet is kaphattak az idegen földön hősi halált halt magyar hadifoglyok. Az elnöki párt Margittai Gábor tájékoztatta a történelmi háttérről a sziget magyar vonatkozású látnivalóinál.
 |
Margittai Gábor ismerteti a történelmi hátteret a Cala Reale-i kikötőben.
Fotó: Major Anita |
Szamár-sziget szellemkatonái száz év után immár békében nyugodhatnak; az egykori hadifoglyok leszármazottai pedig 2016. május 17-e után tudják, hol keressék névtelenül eltűnt ősüket, ha le akarják róni kegyeletüket. A száz esztendeje Ősz Nemes György és Szász István hadifogoly művészek vezetésével emelt és díszített „magyar kápolnánál”.
 |
A köztársasági elnök által az avatás emlékére adományozott érem Szamár-sziget térképével,
amelyet Major Anita és Margittai Gábor is megkapott |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése